A filmről két "bölcsesség" ugrott be.

/Igazából egy csomó marhaság zakatol az agytekervényeimben, de azok nem publikusak.:P/

1.Nem minden az, aminek  látszik. 

2.A legszarabb helyzetből is van menekvés.:-)

Kérdés: Melyik adón vannak ilyen reklámok?? 

/Feldobná a foci VB unalmas perceit, ha ez menne a szünetben..:P/

 

Helyszíni tudósítás egy tudományos társaság összejöveteléről.

KOR/KÓR/KÉP.Hogy milyen kóré?? A cikk magáért beszél.

De milyen koré?? Számtalan gondolat cikázik az agytekervényeimben./Pl.Orbán Otto Töredék című verse: Oly korban éltem én a földön,mikor az ember egy fotelben ülve rágcsált, sörözött, lazított, butult.../

Vacsorával egybekötött összejövetelt tartott a minap egy tudományos társaság. A rendezvény célja egyrészt a tagság születés-, illetve névnaposainak köszöntése, másrészt a 2010-es Széchenyi-év programjának ismertetése, harmadrészt annak bejelentése volt, hogy megalakult a Kiváló Magyar Áruk Háza Zrt.

Délután négy körül kezdett gyülekezni az úri közönség: csupa érdemérmes akadémikus, feltaláló, egyetemi tanár, miniszter, államtitkár, vezérigazgató, nagykövet és kísérőik. A helyszín a 119. leggazdagabb magyar cégének budai, kiemelt zöldövezeti villája volt, amelyben az egy négyzetméterre jutó műkincsek száma nagyobb, mint egy átlagos magyar múzeumban. A ház tulajdonosának, egyszersmind a társaság ügyvezető elnökének feszengetően ügyetlenül celebrált köszöntőit egy még kínosabbra sikeredett kulturális egyveleg követte. Lakodalmas rockba hajló szerenádfélék után népdal, majd autentikusnak álcázott cigány műzene, később jazz, mindez rendkívül rossz technikai színvonalon, végül Dévai Nagy Kamilla Fohásza és a Kell még egy szó, szintén az ő előadásában. A művésznő maga sem értette, hogy kerül ebbe a csalamádéba, és nem is leplezte, hogy ez kínosan érinti. A székükön egyre türelmetlenebbül izgő-mozgó hallgatók tőlük telhető viharos tapssal és bravózással jutalmazták Dévait, ám ez a lelkesedés nem csupán a valóban szívet melengető produkciónak szólt, hanem annak a megkönnyebbülésnek is, hogy vége az előadásnak, és végre hozzáláthatnak az est fénypontját jelentő kiváló magyar árukból készült vacsorának.
A kulturális napirendi pont kipipálása után a terem méretéhez képest nagy tömeg tódulni kezdett a fel-felszálló ételillatfelhő irányába. Könyökölve, lökdösődve, kis híján egymást taposva, ahogyan az a 6-os villamoson szokás. A tálalóteremben valóságos terülj, terülj asztalkám fogadta a vendégeket: mangalicából, egyéb sertés-, marha-, szarvashúsból készült kolbászok, szalámik, hurkák, lacipecsenye, töltött káposzta, savanyított zöldségek, ecetes és kovászolt uborkák, csípős paprika, mustár, torma. Önkiszolgáló állófogadás lévén ki-ki maga pakolta meg a tányérját, rogyásig, majd imbolyogni kezdett vele egy aránylag nyugalmas zug felé, ahol elköltheti a tartalmát. Bármerre tekintgetett az ember, tisztesség ne essék szólván, két pofára zabáló nőket és férfiakat látott, akik ráadásul többnyire kézzel tömték magukba az ételt. Értsd: nem használtak evőeszközt. Tették ezt részint azon okból, hogy a szervizszolgálat teljesen megfeledkezett a késekről, és villákból is csak igen keveset helyezett az asztalokra. A másik ok valószínűleg az a gyerekkorból előhívott felhőtlen boldogságérzet volt, hogy kézzel majszolni jó. Pláne szaftot tunkolni. Így, egymás közt miért is ne? Magyar mangalica zsírja csorogjon a magyar kézen-orcán! Mellesleg a kiváló hazai konyha eme remekeitől egészséges táplálkozáshoz szokott ember minimum epegörcsöt kapna. De a magyar virtus bátran szembenéz a koleszterin kihívásával. Nem is volt a társaságban szinte senki, aki olyan látványt nyújtott, amelyen a szem jólesően megpihenhetett volna. Amorffá hízott embereket csak a József Attila-i ,,Egyél, nekem nősz nagyra, szentem!” verssor jegyében lehet kellemes jelenségnek látni.
Az egészen vagy félig-meddig megüresedett tányéroktól aztán valahogyan meg kellett szabadulni. A leleményes vendégek az eladdig zsöllyeként funkcionáló székekre pottyantották a vacsora romjait, de szép számmal akadtak olyanok is, akik a kínai vázák, szantálfa szobrok és egyéb műremekek tövében, sőt azokon találták meg szennyes tányérjuk, poharuk méltó helyét.
Eléggé el nem ítélhető módon dohányzom, úgyhogy kimentem a ház elé rágyújtani. A gyönyörű szűz hó tele volt eldobált csikkekkel. Pedig ott hivalkodott egy méretes, ráadásul ízléses hamutartó. Amíg azon méláztam, vajon miért nem szorult annyi hétköznapi jóérzés vagy legalább a vendéglátó iránti tisztelet valakibe, hogy ne szemetelje tele a portáját, (amely porta egyébként a Közép- és Kelet-európai Környezetfejlesztési Intézet székháza is!), látom, hogy megrakott tányérokkal tartanak kifelé némelyek. Néztem, ugyan hová viszik az ételt. Tán vannak kutyák, macskák is, hadd jusson nekik is valamicske? Nem. Sorra pittyegtek a távirányítható autózárak, a tulajdonosok beültek a kocsijukba, tányérostól, majd távoztak a sorompóval, portással védett ki-be járaton.
Aznap ezt véste a történelemkönyvbe Magyarország kiváló szürkeállománya.
Másnap vélhetően mindannyian jól megérdemelt, bebetonozott pozíciójukból öregbítették a magyar kultúra hírnevét.
 
Forrás:

http://lhkazugolybol.blogspot.com/2010/02/tudomanyos-csurhe.html

 

 

FreeWomen 2010.01.24. 09:47

REMÉNYTELEN-ÜL

 

"A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok."

József Attila

https://www.youtube.com/watch?v=mj95t5ALAGQ

 

"Egy este az öreg cherokee indián mesélni kezdett az unokájának arról a csatáról, ami minden emberben zajlik.

Azt mondta:

Fiam, a csata két farkas között zajlik, akik mindannyiunkban ott lakoznak.

Egyikük a Rossz. A düh, irígység, féltékenység, sajnálat, szánalom, kapzsiság, erőszak, önsajnálat, bűntudat, harag, kisebbrendűség, hazugság, hamis büszkeség, felsőbbrendűség és az ego.

Másikuk a Jó. Az öröm, béke, szeretet, remény, nyugalom, alázat, kedvesség, jóindulat, empátia, nagylelkűség, igazság, együttérzés és a hit.

Az unoka elgondolkozott egy pillanatra, majd megkérdezte nagyapját:

És melyik farkas győz?

Az öreg indián mosolyogva válaszolt:

Az, amelyiket eteted."

 

TŰZ

Lázár Ervin novellája

- Na végre - mondta a keselyű, és elengedte Prométheusz máját.
A hős felsóhajtott - ez volt évezredek óta az első kín nélküli perce -, megmozgatta elgémberedett tagjait, láncai csörögtek.
- Lejárt a büntetésem? - kérdezte.
A keselyű megrántotta a vállát.
- Ugyan! De minek strapáljam magam? Nincs már tűz a Földön.
A leláncolt férfi haragosan előreugrott, s bár láncai visszarántották, öklét rázva kiáltotta:
- Hazudsz, kutya!
- Nem kutya. Keselyű - mondta egykedvűen a robusztus madár, s szárnyait próbálgatta, működnek-e a több évezredes kényszerszünet után.
Prométheusz haragja nem csillapodott.
- Végezd a kötelességedet! - rivallt a keselyűre. - Tépd a májam!
- Majd megőrültem! - mérgelődött a keselyű. - Nem érted, hogy nincs már tűz a Földön?
- Azt akarod mondani, hogy az istenek elpusztították az utolsó embert is?
- Ördögöt - legyintett a keselyű -, többen vannak, mint valaha is.
Prométheusz megnyugodott.
- Tűz nélkül nincs élet - mondta magabiztosan -, gyerünk, láss munkához!
- Értsd meg, hogy nincs tűz! Az emberek már nem ismerik a tüzet. Nincs szükségük rá.
- Nem igaz - kiáltott a hős -, tűz nélkül nem tudják elkészíteni az ételeket, télen megfagynak, vakon tapogatóznak az éjszakában.
- Lárifári - mondta a keselyű -, főzőlapokon főznek, központi fűtéssel fűtenek, és mesterséges fénnyel világítanak.
- Igen, de mitől kapja melegét a főzőlap, mi táplálja a fűtőtesteket, mi szüli a mesterséges fényt? A tűz!
- Nem a tűz! Az atom, ha annyira tudni akarod. Megnyomnak egy gombot, s máris árad a fény, a meleg.
Semmi füst, semmi lángnyelv, semmi faropogás. Sokkal tisztább, veszélytelenebb!
Prométheusz egy ideig komoran hallgatott, aztán felcsillant az arca.
- És a háborúk? Meg a gyújtogatók?
- Sugarakkal háborúznak - mondta a keselyű -, egy szép, láthatatlan sugár, és porrá omlik egy ház, egy város, egy ország. Semmi durrogtatás, semmi füst, csak steril por. A gyújtogatás elfelejtett, elavult módszer. Még a tűzoltóság is megszűnt. Még az önkéntes csapatok is. Nincs tűzoltóbál. Önkéntes sugárvédők bálja, az van.
Prométheuszban még egyszer fölcsillant a remény.
- A tábortüzek - mondta -, bujdosók, vándorok, kirándulók tüzei!
A keselyű legyintett.
- Rég nincs. Bármely üzletben egy-ötvenért kapni műtábortüzet.
Fény, meleg elsőrangúan garantált. 
Nem kell gallyat szedni, fújni, összeégetni az ujjad... egy gombnyomás, és kész. 
Ráadásul többször is felhasználható.
- Nem igaz! - üvöltött Prométheusz. A sziklák visszhangozták: "Nem igaz, nem igaz."
- Ugyan, mit idegeskedsz? - zsörtölődött a keselyű. - Gyere, nézd meg magad!
Átballagtak ázsiai falvakon, afrikai dzsungeleken, véget nem érő nagyvárosokon. 
Az emberek megbámulták őket. 
Egy keselyű meg egy láncait csörgető, meztelen ember. 
Hm. Dél-Amerikában kitűnő ajánlatokat kaptak egy cirkusztól. 
Ausztráliában büntetést fizettek közerkölcs elleni vétség, Európában csendháborítás miatt.
Mert Prométheusznak nagyon csörögtek a láncai. És nagyon meztelen volt. 
A tüzet az emberek nem ismerték.
Micsoda? - kérdezte valamennyi, és bambán rázta a fejét. 
Tűz, fire, ogony, feuer. Nem, ilyen szó nincs is.
- Hehe - röhögött a keselyű, Prométheusz meg vadul csörgette láncait.
Egy tengerparti ódon városkában találtak egy öregembert.
- Még ezt az egyet kérdezzük meg! - kérte a keselyűt Prométheusz.
A keselyű bólintott.
- Tűz - ismételte a szót az öreg, és értelmes fény villant a szemében. 
- Ott - mondta -, az a nagy ház!
A keselyű alig tudott lépést tartani Prométheusszal.
A hatalmas, düledező épület homlokzatát vasbeton oszlopok tartották. 
A homlokzaton kissé megkopott, málladozó festékű felirat fehérlett:

TŰZMÚZEUM

- Ez az! - kiáltott Prométheusz -, oda nézz!
- Nono! - mondta a keselyű.
Nesztelenül nyíltak ki előttük a fotocellás ajtók.
Hosszú, rideg folyosón baktattak végig petróleumlámpák, gyertyavégek, rozzant kandallók halmai között. 
Nagy, vitrinekkel teli terembe értek, Prométheusz boldogan rohant az elsőhöz, arcát az üveghez szorította. 
Pásztortűz - ezt írták a vitrin alá. 
Bent egy nagy szarvú bika és egy botjára támaszkodó kalapos, csizmás ember lobogó pásztortüzet bámult.
- Tűz! - kiáltott boldogan Prométheusz.
- Föstött - mondta a keselyű.
Prométheusz a pásztortűzre meredt, arca elé kapta a kezét. 
A tűz nem élt, mint ahogy viaszból volt az ember és a bika is. 
Sorra rohant a vitrinekhez. Kazántűz, kandallótűz, tábortűz, tűzvész, kovácstűz, futótűz...
- Festve, villanykörte, cinóber, optikai csalódás - kommentálta valamennyit szakszerűen a keselyű.
Mire a terem végére értek, Prométheusz haja megfehéredett.
- Még ott! - kiáltott aztán.
Az egyik sarokban kicsi üvegbura állt, amilyennel a fűszeresek takarják le az élesztőt. 
Alatta cédula: Belső tűz. 
A bura alatt nem volt semmi, a keselyű rekedten felnevetett.
Prométheusz ekkor fölkapta a fejét, a fogát összeszorította, az álla kemény lett. 
Elhatározta, hogy újra fölmegy az istenek birodalmába, és ellopja a tüzet.
Az épület előtt búcsúzáskor a keselyű így szólt:
- Tudom, hogy megint el akarod lopni - gunyorosan nevetett -, csak azt mondd meg, hogy minek! 
A májad úgyis olyan már, mint a darált mák!
Prométheusz aznap éjszaka mégis ellopta újból a tüzet. 
Égő fáklyával rohant végig a földön, olyan volt, mint egy látomás. 
Az emberek boldog ámulattal nézték, és felkiáltottak:

TŰZ!!!

 

 Veszeli Lajos:Prométheusz

 

Ma van a Téli Napforduló.
Az évkör egyik legnagyobb szertatásán szakrális tüzek lobbannak fel sokfelé az országban.
Miért lobbannak fel a tüzek??
Amióta az ember először felnézett az égre és figyelni kezdte a csillagok járását, mindig is különös figyelmet szentelt az év napfordulós napjainak.
Az évkerék járását, az idő örök körforgását ,
a fény születését segítik és köszöntik a fellobanó tüzek.
Ilyenkor a Nap a mi éghajlati övünkön már csak alig nyolc órát tölt az égen. 
Ekkor azonban beáll a fordulat, a Fény újra felülkerekedik a Sötétség felett.
Minden kultúra megünnepli ezt a napot valamilyen módon.
Őseinknél is nagy ünnep volt ez, maga a  karácsony szó is ezt jelenti.
A magyar kerecsen szó mély hangrendű változata a karácsony, melynek gyöke, a ker keringő, körkörös mozgást jelent: utalva a téli napfordulóra.
Őseink ilyenkor kerecsensólymokat röptettek, segítve a Fény győzelmét a Sötétség felett.
Már az ókori Mezopotámiában is ünnepeltek. Marduk világrajöttét segítették ünnepi rítusokkal, és támogatták őt a káosz, a sötétség erői ellen vívott harcában.

Ez a pogány ünnep jelentős szerepet játszik abban, hogy a római katolikus egyház nevezetesen Gyula pápa rendelete a IV. században éppen ezt a napot jelölte ki Jézus születésének megünneplésére.
A pápa célja a pogány ünnepek keresztény tartalommal való feltöltése volt, hisz nyilvánvaló volt, hogy ezeket az ünnepeket sem tűzzel, sem vassal nem lehet kiirtani a népek tudatából.
Építettek mellé egy keresztény ünnepet, de Gyula rendelete előtt is minden évben volt Karácsony:-)
A zsidók hanukája sem véletlenül kapta ezt az időpontot.

Mi a magunk módján ünnepeljük a fény születését.:-)
Égjenek a SZERtüzek Magyarországért!!!
 
 

 

Dokumentumfilm a Fénylánc újraélesztéséről:

http://video.google.com/videoplay?docid=8542777042372118715#

 

Ma van a téli napforduló ünnepe.Ma  este országszerte tüzek gyulladnak. 

A Fénylánc egy ősi hagyomány újjáélesztése,  melynek időpontja  a Hun Karácsony éjszakájára esik.

ESTE, HA  KIGYULLADNAK A CSILLAGOK AZ ÉGEN ÉS A FÖLDÖN

GONDOLJ ARRA:NEM VAGY EGYEDÜL!!

Több info:http://fenylanc.uw.hu/2009/

Film a Fényláncról:http://video.google.com/videoplay?docid=8542777042372118715#

Ma mutatja be a Pecsában a vájtfülű "mélyentiszteltnagyérdeműnek" a friss és ropogós  Lármagyűjtögető című lármagyűjteményét a Quimby .

Remélem, hogy Debrecenben is hamarosan lármázni fognak.

Örülnék, ha a Jézuska a  karácsonyfám alá csempészné..:-)

Autó egy szerpentinen (Sziget 2009)

Forrás:http://www.fn.hu/kultura/20091218/nem_birodalmat_akarunk_quimby/

"Ha megszokjuk mindig lelkiismeretünk szavára hallgatni,  úgy nem csak javulandunk, de életünk is nyugodtabb, megelégedettebb lesz. Ez a tiszta lelkiismeret boldogsága.  

Tiszta lelkiismeret nélkül nincsen lelki egyensúly; lelki egyensúly nélkül nincsen boldogság. 

 Őseink az abszolut lelkiismeretnek a viszonylagos fölötti győzelmét,  valamint a tévedésekből, bűnökből való kiemelkedést is gyönyörű, jelképes mesemotívumokkal fejezték ki :  
Bármily szép és fényes is az aranytükör, de gondatlan,  hanyag ember birtokában csakhamar megborul,piszkos lesz, össze-vissza karcolódik s ekkor már nem mutat tisztán avagy nem is tükröz többé.  
Aki azonban aranytükrére vigyáz, azt gondosan ápolja, törölgeti, tisztán tartja, azé mindig hibátlan,tisztán tükröző, fényes marad, mint az Égen ragyogó Áldott Nap maga is és mindig helyesen mutatand, tükrözend.  
Sőt a már elhanyagolt, elhomályosodott aranytükröt is gondos csiszolással, fényesítéssel helyrehozhatni." 
 
/Dr.Magyar Adorján: A Lelkiismeret Aranytükre/ 

 

Megyek tükröt fényesíteni:-)

 

 

"A természetes életteret elpusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteltétől.”

Gyermekkorom óta nagy kedvencem és példaképem Konrad Lorenz / Nobel-díjas tudós, az etológia (viselkedéskutatás), az összehasonlító viselkedéstan atyja, a környezetvédelmi mozgalmak egyik első vezető személyisége./http://hu.wikipedia.org/wiki/Konrad_Lorenz/.
 

1971-ben A civilizált emberiség nyolc halálos bűne című kötetében figyelmeztette a világot, hogy ha az emberiség nem változtat létformáján, elpusztíthatja önmagát.

A könyvben arra hívta fel a figyelmet, hogy  a technológia, a vegyi és orvosi tudományok fejlődése, mindaz, ami látszólag az emberi szenvedések enyhítését szolgálja, kiábrándító és paradox módon az emberiség tönkretételét segíti elő. Ebben a folyamatban elsőként az ember legnemesebb tulajdonságai és képességei mennek veszendőbe.

Akkor nem hittek neki. Ma már tudjuk, hogy igaza volt... 
 
A civilizált emberiség nyolc halálos bűne:
 

1. A Föld túlnépesedik, a szociális kapcsolatok túlkínálata védekezést,agressziót vált ki.
2. A természetes életteret, megélhetésünk alapját elpusztítjuk, elveszítjük a teremtés szépségét.
3. Vakság az értékekre, a szüntelen versenyben nincs idő őszinte emberi elmélkedésre.
4. Érzelmi sivárság az elpuhulás, a technológia és a pszichogyógyszerészet következtében.
5. Genetikai problémák, a szociális viselkedést fejlesztő szelekciós nyomás zavara.
6. Szülő-gyermek kapcsolat hiánya, generációs meg-nem-értés, a tradíciók rombolása.
7. Tömeg-tudatformálás, dogmatizmus, nézet-uniformizálás, manipulálás a reklám által.
8. Atomfegyverkezés. A világvége-veszély csökkenti a jövő iránti felelősségérzetet.

 

Ajjaj!! Ismételten sikerült  súlyosan önmagam alá asszociálni . Dolák-Saly Róbert gumiverzumáról is a "Klímacsúcs" jutott az eszembe!!A második gondolatom /ami tüsvest az elsőt követte/ az, hogy  a könyv nagyszerű helyen lenne a Karácsonyfám alatt.      /Ez nem célzás!!!Nem a fenét...:-)/

-->Ismertető: Agyatlantisz ősi szigetvilág az Óperenciás-tengeren túl, valahol a komédia és a tragédia határvidékén. Éghajlata abszurdba hajlik. Morbid légköri frontok uralják. Lakossága fokozott koponyaűri nyomásnak van kitéve, következésképpen az idők során szétesett kontinensen az általános agyi keringés folyamatosan károsodik. Szélsőséges esetekben a betegek állapota oki kezelést nem tesz lehetővé, megnő a fatális kimenetel esélye, dehidrálás (húgyhajtó alkalmazása) javallott. Az abszurd ragályos, olvasókra is veszélyes, így két választásunk marad: sírunk vagy nevetünk.

Dolák-Saly Róbert könyve a hat kiadást megért Madáretető egyenes folytatása. Egészen speciális folytatása, olyannyira, hogy az előzménye.

Kellemes dehidrálást kívánunk!

Okosságok a könyvről: http://agyatlantisz.blogspot.com/

2055-öt írunk, és az éghajlatváltozás miatt lakhatatlanná vált Földön vagyunk.

A főszereplő egy idős történész, aki egy múzeum Globális Archívumában dolgozik, ahol az emberiség összegyűjtött emlékeit őrzik abban reménykedve, hogy a Földön egyszer talán újra megjelenik az élet.

A történész a mi korunkból /2008-2009/származó archív filmfelvételeket elemez.
A felvételeken olyan ma élő valós személyek története elevenedik meg, akik bár a világ különböző pontjain élnek, mégis valamilyen módon mindannyiuk sorsa kapcsolódik az éghajlatváltozáshoz, melynek során a bolygó kietlen pusztasággá változott.

 

„Miért nem mentettük meg otthonunkat, a Földet, ameddig még lehetett?"

teszi fel a kérdést a főszereplő.

A filmet szeptember 22-én a világ több mint negyvenöt országában egyszerre mutatták be. Aktualitását a most zajló  "Klímacsúcs" adja.

A film  célja, hogy felnyissa az emberek szemét és tudatosítsa a klímaváltozás várható hatásait, ami bizony globális katasztrófával fenyeget, ha nem cselekszünk időben. 

A filmről és a  kampányról bővebben:  Ne légy hülye! 

 Nézd meg, értsd meg, terjesztd, cselekedj!!
Talán még nem késő....
 
 
 

 

"Bekopogtam, de hiába a menny kapuján..
Az édentől napkeletre már minden bezárt.
Kerestem csak tovább,  a hűtlenek kapuján hol a zár...

Hol az ajtó, ami tárva nyitva áll, ahol te vársz?
Hol van a kulcs, ami kinyitná a menny kapuját?"


Irígylem a polgári polgárokat!!!

Nekik már van seriffjük!!!

Az ország első seriffje január 1-jén áll munkába Polgáron.A seriffet a képviselők választották meg a lakosság javaslatai alapján.

Tóth József a helyi "közbiztonsági háló" kiszélesítésével indokolta a poszt létrehozását. Közlése szerint a polgári seriff napi kapcsolatban áll majd a település lakóival, s a polgárok bizalmasaként intézheti ügyes-bajos gondjaikat: a szomszédvitákkal, az apróbb lopásokkal, a kihágásokkal, a csendháborítással, a környezetszennyezéssel és más szabálysértésekkel összefüggő kérdéseket.

Ferenczi István /az ország első seriffje/  67 éves.

A hírt olvasva sok okos gondolat kezdett motoszkálni az agytekervényeimben./Pl.:Lesz seriffcsillaga??Kap hatlövetűt??Mit szólnak  a seriffhez a rézbőrűek?? Hogy ül fel a szolgálati lóra??/ Aztán elhesegettem a gondolatokat.Nem az én seriffem, nem az én gondom!!Azt azért megfogadtam, hogy a debreceni seriffválasztásból nem maradok ki!Lovam már van!!!!:-)

"Ha a sztyeppe nem is túl nagy, de jól kaszálható.
Itt a vén Dunában nincs arany, de jön sok pénzmosó.
És az autódat az úttal együtt lopják el, ha másképp nem lehet.
Ez itt már a Vadkelet!!??"

/Sztevanovity Dusán/

Forrás:haon.hu, hirtv.hu

 

 Európa gigantikus  étvágya más országok végzetét okozza.

Kevesen vannak annak tudatában, hogy egy rejtett, pusztító kapcsolat köti  össze az Európai Unió nagyüzemi állatgyárait Dél-Amerika erdőivel, ahol óriási szójaültetvények miatt pusztul el a vadvilág és fokozódik a klímaváltozás.

Az  Európai Unió  nagyüzemi baromfigettói, intenzív  szarvasmarha- és sertésüzemei  miatt termesztett szója mára már több mint 11 millió hektár területet foglal el Dél-Amerikában, ami akkora, mint Németország összes művelheti szántóföldi területe.A takarmányigény egyre nagyobb,így  fokozódik a kereslet a földek iránt.

A mezőgazdaság ezeken a vidékeken az erdők rovására terjeszkedik, azért, hogy kielégítse az európai igényeket. Az őslakosokat elhurcolják, az erdőket pedig kiirtják.

A Gyilkos szójamezők – út az esőerdők pusztításától az európai állatgyárakig / Killing Fields: the battle to feed factory farms / című film bemutatja, hogy az  intenzív állattenyésztés takarmányszükségletének kielégítéséhez szükséges szója termesztése milyen károkat okoz.  

 

A  filmből kiderül, hogy a szójatermesztéshez szükséges termőföldet erdőégetéssel, az ott élő  őslakosok  elűzésével szerzik meg, akiket így örökre megfosztanak életterüktől.

A gigantikus méretű szójaültetvényeken termesztett szója többsége  génmódosított. A  génmanipulált  növénytermesztés miatt jelentősen megnőtt a kiszórt agresszív növényvédőszerek   mennyisége . A vegyszerekkel megmérgezik  a megmaradt erdőket,  a vízforrásokat , az ott élő embereket és állatokat, tovább súlyosbítva a helyzetet.

 

"Itt régen folyók, termőföld és magas fák voltak. Mostanra mindent tönkre tettek. Szerintem őslakos népünk, a Kaiowa nemzetség, ki fog halni és örökre eltűnik." 

Getulio De Oliveira a Kaiowa nemzetség vezetője, Brazília

 

A film innen tölthető lehttp://feedingfactoryfarms.org/?id=6

 

gyilkos-szoja-erdo

 

Az "újinfluenza"nevű hisztériától nem félek.

A vírusoktól sem!!Megbízom nagyszerűen működő immunrendszeremben.

A  génmanipulált kukoricáról szóló  híradástól  viszont azonnal összerezzentem.Hétfő óta nem fér a fejembe, hogy ezt /is/ megtehetik velünk!!

Megteszik!!Büntetlenül!!

Az Európai Bizottság hétfőn engedélyezte a svájci Syngenta géntechnológiával módosított MIR604 kukoricafajta forgalmazását az Európai Unióban.

A bizottság hétfői közlése szerint az engedély a GMO-kukoricát tartalmazó, abból álló, vagy abból előállított élelmiszerek és takarmányok importjára és forgalmazására vonatkozik, a köztermesztésre nem.

GMO_kukorica.jpg

A vélemény kedvező, a hatás bizonytalan

A bizottság indoklása szerint az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) "kedvező" véleményt adott ki:

a hatóság szerint nem valószínű (FreeWomen: igazán megnyugtató ez a határozottság), hogy a MIR604 kukoricából előállított termékek forgalomba hozatala a tervezett felhasználás mellett kedvezőtlen hatást gyakorolna az emberek vagy állatok egészségére, illetve a környezetre.

 Syngenta, akinek az EU megadta az engedélyt a génmanipulált kukorica (MIR604) importjára, a világ  három /Monsanto ,Bayer,Syngenta/ 
legnagyobb génsebészettel foglalkozó vállalatának egyike.
Ez itt nem a reklám helye!!
 

(Forrás: MTI, fogyasztok.hu)

FreeWomen 2009.12.02. 21:06

Hol a trükk???

Ezt a felvételt mostanság találtam.

/Legalább van valami eredménye a netes tévelygéseimnek:-))/.

A  srác torzítóra kötött elektromos gitár hangját képes utánozni,

pusztán a hangszálai és egy mikrofon segítségével.

Valóban "gitárszája" van, vagy trükk az egész?? 

 A gondolat örök- amint megszületett, visszavonhatatlanul éli életét.

Gondoltál-e valaha arra, hogy valaki beleláthat a gondolataidba?

Gondoltál-e valaha arra, mi történne veled, ha valaki tudomást szerezne minden titkos gondolatodról?

Gondoltál-e valaha arra, hová kerülnek azok a gondolatok, amelyeket nem mondasz ki, és nem váltasz tettekre, melyekről – úgy hiszed -, rajtad kívül senki sem tudhat?

Gondoltál-e valaha arra, mi történne a világgal, ha minden, de minden gondolatod – a szép és a jó, a kegyetlen és az irgalmatlan -, ami valaha eszedbe jutott, megvalósulna?

Gondoltál-e arra, hogy vannak helyes, és vannak gonosz gondolatok, melyek – bár nem mondjuk ki, és nem váltjuk valóra őket – saját életet élnek a világegyetem hatalmas körében?

Gondoltál-e arra, hogy az emberi gondolat a leghatalmasabb építő és romboló erő?

Gondoltál-e arra, hogy egyetlen egyben nincs különbség jó és rossz gondolat között? Tudod-e, hogy mindkettő visszavonhatatlan?

Tudod-e, hogy van Valaki, aki a visszavonhatatlan gondolatokat elgondolta,és ez a Valaki te magad vagy, aki éppúgy örök, mint a gondolat, amelyet elgondoltál?

Ezek Tatiosz gondolatai a gondolatokról.

Érdemes rajtuk elgondolkodni....:-)
 

vilag1.jpg

 

FreeWomen 2009.11.30. 14:55

Malackodás:-))

 

Nekem nem a H1N1 jut eszembe a malackodásról!!

Szeretek szabadon asszociálni...:-)

 

 

Jim Morrisonnak is tetszene a Nigel Kennedy-féle újragondolás.

Kennedy  Yehudi Menuhin  ösztöndíjas tanítványa volt.

Érthető!!!

 

Hogyan lehet elszabadult lélekkel, álomszövögető elmével 

racionálisan,  "anyagbaragadtan" élni??

Nem találom a megoldást....

 

 Ma este David Sanborn koncerten jártam.

Hmmm...

Sanborn fáradtnak tűnt, a zenekar pedig langyos volt.

A 60 perces előadás alatt eljátszották a közismert nóták egy részét, a 10 perces ráadásban pedig  megkaptuk a The Dream című örökzöldet is.

Hiába volt vastaps.

Kigyúltak a fények....hazamentek a legények...

Így mi sem tapsoltunk tovább. 

Az előadás profi volt, de...... kissé csalódott vagyok.

Végig úgy éreztem magam, mintha nem élőben,

hanem   képernyőn látnám az egészet.  

 

 

Ma este- a változatosság kedvéért- ismét koncertre megyek.:-)

David Sanborn neve önmagáért beszél.

Kiváló szaxofonos...és brilliáns zeneszerző is.

Eddig hat Grammy-díjat kapott.

Ennyi elég a szavakból.

Többet elmesél róla az, ahogyan játszik..

Itt  épp egy nagyszerű "válogatottban".:-)

 

  
További infó: http://www.fonixinfo.hu/?menu=102&id=529

 

 Hiába menekülök!!!

Ma este utolér a végzet, sors, gondviselés....:-))

Kíváncsi vagyok, milyennek látszanak

Müller Péter szemüvegén át.

 

Tommy Emmanuel koncertjén jártam.

A két és fél órás koncert minden pillanatát élveztem.

Nem mindennapi élményben volt részem.

A Kölcsey színpadán egy nagyon  letisztult, alázatos  virtuózt  láttam-hallottam.

Áradt belőle az öröm, önfeledtség, sugárzott a magabiztosság.

 Egy szál gitárral a kezében elvarázsolt, megnevettetett,

megríkatott, meglepett, felkavart...

A koncerten választ kaptam az ütött-kopott gitár titkára is.:-))

Itt a megfejtés:

süti beállítások módosítása